Frei Tamás: 2015 - A káosz éve és a magyar elit háborúja

A régi blogolvasók tudhatják, hogy Frei Tamás egyike azon kevés íróknak, aki rögtön első regényével megnyert magának. Az meg még ritkább, hogy egy szerzőnek két egymást követő művét is maximális pontszámmal jutalmazza. Pedig Freinek sikerült ezt elérnie az André-sorozat két részével (A MegmentőA bankár), így kérdés sem fért ahhoz, hogy melyik lesz számomra az ősz legjobban várt könyve. Szerencsére a harmadik regényben sem kellett csalódnom, azt kaptam, amit vártam: egy letehetetlenül izgalmas, alaposan átgondolt történetet remek karakterekkel és vészes összeesküvés-elméletekkel.
André Calvi, az egykori légiós legutóbbi küldetése után visszatért gyökereihez: hazaköltözött Magyarországra Adriennel és három éves kislányukkal, Fruzsikával, valamint megnyitotta egyre sikeresebbé váló éttermét. Azonban valakinek igen csak böki a csőrét a férfi új élete, ezért korrupcióval vádolják meg és letartóztatják. André természetesen nem törődik bele a helyzetbe: megszökik a rendőrök kezei közül, hogy megtalálja azt, aki mindezt kitervelte ellene. Közben maga az ország is hanyatlásnak indult: a választási szabályok megváltoztatásával a politikai kisebbség kerül hatalomra, minek következtében a magyarok egy emberként tüntetnek a fővárosban. A gazdasági elit tagjai, a politikai élet legnagyobb ellenfelei mindezt külföldről szemlélik, egyikük fejében egy terv is körvonalazódik, hogyan állíthatnák maguk mellé az új miniszterelnököt.
Nagy izgalommal vettem kezembe az André-sorozat (szándékosan nem írok trilógiát, bízva a folytatásban) harmadik részét, hiszen közel két évet kellett várni az új történetre. Eleinte kissé nehezen rázkódtam bele Frei világába, úgy éreztem, túl sok mindent szeretne elmagyarázni, amit utólag meg is értek, hiszen egy alternatív Magyarországot kellett teremtenie. Az ő felfogásában Gyurcsány Ferenc 2007-ben lemondott, így előrehozott választásokat kellett tartani, amit a Fidesz és vele együtt Orbán Viktor nyert meg. A gazdasági válság így Orbán kormányát érte, ezzel indult útjára a lázongás, amelynek nagyon is van valóság alapja, az elmúlt évek eseményeit figyelembe véve. A történet nagy része 2015 áprilisában játszódik, ismét választások vannak, ám az országunk helyzete egyre rosszabb. Az Európai Unióval és a harmadik országokkal kötött megállapodások is veszélybe kerülnek, a külföldi befektetők igyekeznek kivenni a tőkéjüket hazánkból, ami tovább növeli a gazdasági hanyatlást. Szerencsénkre - egyelőre én ezt tartom leginkább elképzelhetetlennek - az egyik, Amerikában élő, de magyar származású feltaláló a találmányaiból befolyt összeg felét a Magyar Állam javára ajánlja fel, és biztatja társait, hogy tegyenek ők is így, ezzel segítve hátrahagyott hazájukat. 
Maga a regény ismételten összetett, több helyszínen és idősíkon játszódó történet. Az eredeti ismertető nem sokat árul el a sztoriból, így az olvasónak magának kell felfedeznie, hogy mi is lesz a központi téma ebben a kötetben. Az első 100 oldal végére már viszonylag éles képet kaphatunk, addigra ismerjük meg az összes fontosabb szereplőt, illetve látjuk, mi történt Andréval az elkövetkezendő három év alatt. Szemben az előző kötetekkel most elsődlegesen saját magát és családját kell megmentenie, személyes bosszú vezérli, ám nem Freiről lenne szó, ha végül ez a reváns nem kapcsolódna össze a politikai és a gazdasági elit háborújával. 
Adrienn most jóval kevesebb szerepet kapott ebben a történetben, mint a korábbiakban, a szerző valószínűleg érezte, hogy már nincs benne annyi potenciál, így egy újabb női hőst kaptunk Áron Krisztina személyében. Én mindkét lépéssel egyet értek, hiszen André és Adrienn is szeretne visszavonulót fújni, elfelejteni a múltat, ebbe az életbe pedig elképzelhetetlen lenne a nőt ismételten veszélybe sodorni.
Ahogyan a korábbi regényekben megszokhattuk, számos elmélkedést olvashatunk most is a nemzetközi politikáról és gazdaságról, megmutatva egyes helyzetek pro és kontra érveit. Ezek azonban nem válnak unalmassá, mert Frei roppant olvasmányos stílusban mutatja be ezeket, így aki nem annyira jártas ebben a világban (ahogy én sem), azok is megértik az adott problémát. Akciójelenetekből most sincs hiány, talán egy kicsit kevesebb adrenalint nyom főhősünkbe a szerző, de ha kell, André megmutatja, hogy nem hiába volt hosszú évekig a légió tagja.
Elméletileg ez volt a sorozat zárókötete, ennek megfelelően minden szálat el is varrt a szerző, a befejezés igen meghatóra sikeredett, szinte filmként láttam magam előtt a felsorakozó katonákat. Ennek ellenére bízom benne, hogy találkozunk még Andréval, vagy ha vele nem is, két év múlva Frei ismét megörvendeztet egy újabb kötettel.
Értékelés: 10/10
(konyvkritikak.blog.hu)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése